Örülök, hogy végre elkészültem a rózsaszínnel is. És akár hiszitek, akár nem megszerettem ezt a színkavalkádot. Olyan egyedi, hogy öröm ránézni. A tulajdonosának is tetszik és ez a lényeg. Lehet kell majd egyet készítenem fehérben. Mondjuk azt feketével variálnám.
Nem maradhat el a drágaság sem. Én horgolok a kanapén, ő meg csucsukál mellettem. Mondtam neki, legalább integessen nektek. :)
És egy kis Édesség... Voltunk az Édes Napokon a Várban. Volt sok finomság. Csoki meg bonbon, meg mindenféle földi jó. Ez a kis szekrényke jól mutatna az étkezőmben. Ha már a Kicsi is jól mutat előtte.
Na és persze ott volt Gombóc Artúr is.
8 megjegyzés:
Imádom a cuki kutyusodat!!Annyira jóóóó ez a kép róla megint. Örülök, hogy újra láthattam.A táska pedig nagyon klassz lett! Nem tudom eldönteni, hogy a múltkori szebb vagy ez.Úgyhogy döntetlen.
Kriszti, nagyon tetszik a táskád!:-)
de szép táska!!
Szep a taska.:)
Edessegeke...no comment.:)
Szép a táska, de a kicsid nagyon jól néz ki a bájos mosolya külön tetszik!
A lusta kutyus imádni való:)
Krisztikém:
1.ki vagy mi az a vigyorgó?????
2.A táska csudaszép,igazi nekem való színek;-)friss!
3.Csokiról hallani sem akarok,fogyókúrázom:-S
4.A szekrényke gyönyörű...
5.Vaci meg édes,dögönyözni való!:-)
6.Puszillak!:-)))))
Pedig a csoki jóóóó. :D fenébe a fogyókúrával, meg minden sanyargatással. Egy kicsi mindenkinek jár. Mondjuk amennyit én mostanában édességet eszem, annyi meg különösképpen. Mióta banyásodom elfele, valahogy nem izgat a csoki.
Emőci. A vigyorgó, az a sárgaház. Ahol a kicsit, vagy nagyon elmeháborodottak vannak. :)
Köszönöm a szép szavakat.
Ez a táska, gyönyörűű, kedvenc színem a rózsaszín!!!
Megjegyzés küldése