2012. február 19., vasárnap

Tanulni kéne

Kezdődik a héten a suli. Jó is meg nem is. Kicsit később kell kelni. De elment az osztályfőnök aki a biztonsági ismereteket tanította. Én kedveltem, mert nagyon érdekesen magyarázott. Jó órákat tartott. Meglátjuk kit kapunk helyette. Holnap 4 óra. kedden dolgozat pszichológiából.
És ma akartam szappant csinálni, de nem merek neki állni, mert úgyis elrontom. Jobb ha a Kicsi csinálja én meg csak segédkezem benne.
Pénteken farsang a dolgozóban. Én meg a Kicsi beöltözünk. Amolyan sírva röhögős lesz szerintem. Remélem készül majd pár jó kép, akkor megmutatom. :)
De most épp olyan alvós medve hangulatom van. Szerintem március végéig ki se kéne jönni a barlangomból.

2012. február 18., szombat

Mackó bácsi és pár friss szappan

Akik érdeklődtek, nagyon köszönöm, megvagyok. Csak orvost ne lássak. :)

Készülget Mackóbácsi. Szerintem elég jól halad.


De most kinéztem magamnak egy újabb kendőt, ami nagyon befészkelte magát. Emiatt kéne gyorsan haladnom, mert olyan türelmetlen vagyok. Még a végén egész más lesz mire befejezem a macit :) Ez volna.


És nem maradhatnak ki a szappanok sem, amik készültek. Az elsőt (míg én a dolgozóban voltam) Enci alkotta. Zöld agyaggal, kubeba illóval. Kókusz, oliva, és pálmavajjal. Szerintem nagyon szépre sikerült.És az illata... Aki nem ismeri a kubebabors illatát, annak elárulom, erősen citrusos, és nagyon friss finom illat. Most éppen belengi az egész szobát, ahol érnek a szappankák.


A következő egy E vitamin bomba, tele kamillavirággal. Kókusz, pélma, oliva és ricinus olajjal. Illatmentes, csupán annyi az illata, amit a kamillavirág ad neki.


És a harmadik egy rózsaszín agyagos, jázmin illatú. Szintén kókusz, pálma, és oliva olajjal.

2012. február 14., kedd

Az a csodálatos egészségügy!

Hol kezdjem? Mostanában nem arról vagyok híres, hogy az egészség szobra lennék. Az a tipikus Murphy, ami el tud romlani, az el is romlik. :( Nem is részletezném a diagnózisokat, mert nem ez a lényeg. De az utóbbi időben egyre azt veszem észre, hogy ha orvoshoz megyek, onnan sosem távozom úgy, hogy azt érezném, mindent megtesznek az egészségemért. Az már alap, hogy ha reggel nyolcra van időpontja az embernek, fix, hogy 12 előtt nem jut be!
Csak a mai napot mesélem el, mert muszáj. Diabetológiára kellet fél 8-ra mennem, hogy egy 24 órás vérnyomásmérőt pakoljanak rám. Emlékeimben elég tisztán élt, hogy ez nem olyan jó buli, mert éjjel az ember fel is ébred mikor felpumpál a karszalag.
Nos fél 9-kor kb be is jutottam. Néni rám rakja a cuccot, majd próbapumpálás következik...és a gép csak nyomja....még mindig nyomja....és még mindig nyomja...a kezem már lila SZÓ SZERINT, LILA és iszonyú égő fájdalommal jár. Szólok a néninek, valami nem oké, mert nem enged le és még mindig pumpál. Áááá, biztos csak mert magas a vérnyomása, mondja ő! Mondom neki, de ez akkor sem jó, mert még mindig csak pumpál, bár akkor már csak rövidebb időközökben, de nyomatékosítom, hogy le még semmit nem engedett! Aztán percek múlva, megkönnyebbülés. Mondja a néni, elég magas, megméri kézi vérnyomásmérővel. Hurrá. 235/110. Ritka jó érték! Majd elővesz egy másik gépet, mert "az előző biztos rossz, majd ez már jó lesz nyugodjak meg". Előre féltem. És nem alaptalanul. A gép ugyanazt műveli velem, mint az előbb. A karom lila, feldagadva és a kézfejemen apró piros pöttyök jelennek meg. Mondom neki, azonnal vegye le, mert ezt a fájdalmat nem lehet kibírni. Pedig nem vagyok egy hisztis, ha fáj valami. Két gyereket egy hangos nyekkenés nélkül megszültem, és hasonló nyalánkságokat megéltem már. De a néni hajthatatlan. Azt mondja üljek ki a szoba elé, nyugodjak meg és ha lemegy a vérnyomásom, már nem lesz olyan fájdalmas a dolog. Mondom neki, "ezt én egy percig nem vagyok hajlandó elviselni. szedjék le rólam." És akkorra már folytak a könnyeim. Kimegyek, a lányom szó szerint megijed, úgy nézek ki. A fejem a karom lila (nem piros!) Néni jön utánam. Azt mondja, szeretné ha fenn maradna és a doktornőhöz bemennék, majd az kitalál valamit. Mondom, addig is vegye le!!! Nem tette. Én erre azt mondtam, ha felpumpál addig míg nem jön a dokinő én leszedem. De mindjárt jött is a doki. Kérdi mi a baj. Elmondom. Majd mutatom neki a kezemet, ami lila és piros pöttyös és duplája mint szokott, pedig alapból elég husi. A fejem lila, remeg kezem lábam. A doktornő flegmán az asszisztensnek: "vedd le". Majd azt mondja, üljek ki, végez a bent ülővel és majd behív. Ok. Végzett. Majd 10 perc eltelik, senki nem megy be. Az én vérnyomásom még mindig 235. Majd behívja Gipsz Jakab bácsit. Mikor nekem elszakadt a cérna. És otthagytam az egész szaros kócerájt.
Ez a HONVÉD KÓRHÁZ DIABETOLÓGIÁJÁN dr HEVESI JUDIT adjunktus rendelésén volt! És én azt gondolom, hogy az ilyen "orvosok" inkább tényleg menjenek külföldre.
Elmondom, órák teltek el azóta, de elég rossz állapotban vagyok. Tudom, felelőtlenség volt, hogy ott hagytam őket, de ha tovább várok és nem történik semmi, akkor agyvérzést kapok.
Azt is tudom, hogy nem vagyok egyedül, akit ilyen megrázkódtatás ér, sőt biztos vannak kacifántosabb dolgok is, de ez velem történt meg és muszáj volt elmondanom. Ezután nem fogom tűrni birkaként, hogy azt tegyenek velem amit akarnak, a gyógyítás jó kis fehér köpönyege mögül.
És még azt elmondanám, hogy eddig soha egyetlen orvossal nem ellenkeztem, bármi fájt vagy bármit mondott úgy csináltam, de én ilyen fájdalmat életemben nem éreztem. És ilyen fajta hozzá állást sem tapasztaltam. Volt már néhány negatív élményem, de ez űberel mindent. A karom most is fáj. Már nem lila, de a hajszálerek amik megpattantak apró pöttyöket és kisebb véraláfutásokat produkáltak a karomon. Mutatom.

2012. február 11., szombat

Legújabbak

Encikém alkotott egy nagyon szép szappankát. Rózsaszín agyaggal, ami száraz bőrre kiváló hatású. Került bele némi kakaó is, hogy még ápolóbb legyen a hatás.Az illata pedig enyhe ópium illóolajtól fincsi.

Én zöld agyagos teafás szappant készítettem tegnap. A zöld agyag a zsíros bőr kiváló ápolószere. Nemrégiben egy szappanos játék során kaptam zöld agyagos teafás szappant, és imádom. Ennek folyamodványa, hogy elkészült az enyém is.

2012. február 5., vasárnap

A kuka martaléka

Szappanos pályafutásom remeke készült el tegnap. Szerettem volna egy újabb after eightet, mert nagyon szeretjük. Gondoltam ebbe lesz az én kedvenc színemből is a türkizből. Pontosabban 3 színűre álmodtam meg, csoki, az ugye adott a kakaóval, egy fehér réteg, és a türkiz. Ez csak a színe miatt. Már amikor belement a szín (egy kis ételfesték) furcsálltam, hogy rózsaszín lett. Gondoltam hátha még bekékül. Na szépen elkezdtük kanalazni egy kis fehér egy kis csokis egy kis furcsa szín. Majd mikor minden bent volt a formában megörvényeztettem. :). És dunszt. Szinte az egész begélesedett, amit nem annyira kedvelek, de ha már csinálja akkor az egész csinálja ne csak a közepe. de a gélesedéssel együtt sötét lila lett a rózsaszínből. És a lila a barnával egyszerűen ocsmány ... számomra. :(
Éjjel felvágtam, majd filmnézés közben jött az ötlet, golyócskák! Neki is álltam Hannibál Lecter ébredése alatt kisebb nagyobb golyókat formálni. Aztán annyira belejöttem, hogy megcsináltam a fehér masszát is neki, és beledobálva a golyókat szintén dunsztba tettem. Ma reggelre ki is hűlt, és lett belőle egy kalap sz@r. Ami valószínűleg a kuka martaléka lesz. Porlik szét a fehér szappan. Pedig ugyanaz a recept mint a lila csodáé, ami állagra nagyszerű lett. Még jól (ez enyhe túlzás) is nézne ki a golyós cucc. DE  NEM! :(((((

2012. február 4., szombat

Szenes szantálfa

Még év elején kaptam az egyik kis kollégámtól amolyan szilveszteri buliból maradt chipses dobozkát. Jó, mondjuk én kértem ha buli lesz, ki ne dobja. Jó az szappan öntőformának. És mostanában a boltban mindet úgy nézek, hogy épp jó e majd formának ha kiürül. Pl. joghurtos-nasis dobozok, sajtkrémes dobozok és amúgy szinte minden, ami csak egy picit is jó lehet.
A lényeg, hogy végre fel is használtam, és ami a jó a dologban, hogy a receptem pont egy ilyen chipses hengert csurig töltött.

És elkészült a szenes szantálfás szappankám. Jó kis pórustisztító cucc lett problémás zsíros bőrre. Remélhetőleg beválik majd.  És az illatát is szeretem... szantálfa egy ici pici levendulával.





Varrok is mostanában, bőszen, de már megint itt leng felettem a suli közeledte. Február 20.-tól kezdődik megint és pszichológiából dolgozattal kezdünk. Kéne tanulni de mostanság nem nagyon megy. Se kedvem, se türelmem. Jó lenne ha vége lenne már. Valójában szeretek bejárni meg érdekel is a tananyag, csak hát a megmérettetés nem kéne. :) Na mindegy. Majd ez is lesz valahogy.

Ide írhatsz nekem

krisztimaci@gmail.com

Keresés

Related Posts with Thumbnails