2014. augusztus 31., vasárnap

Csak erős idegzetűeknek :) még egy kis esküvő

Volt némi háttér unszolás, miszerint kicsit részletezzem a nagy napot képi és szöveg anyaggal. Végül is szívesen mesélek, csak nem gondoltam, hogy ez bárkit is érdekel rajtam kívül. :)
Bár csak csendben jegyezem meg, hogy megjegyzéshez is írhatjátok. :)
Akkor csüccs és mesélek.
Augusztus 16 előtti héten már szabin voltam és gondoltam mindenre lesz időm. Hát hamar elszaladt a hét.
Csütörtökön voltunk a kis körömszépítő Zsuzsinknál, aki csodaszép körmöket és nem kevésbé szép szempillákat alkotott nekem. 
A szempilla kérdés mókás volt, ugyanis eljátszottam a gondolattal, hogy ha már úgyis sírós vagyok, nem lenne jobb valami ilyesmi és akkor nem kéne attól tartanom, hogy  lebőgöm a sminkem. 
Aztán egyszer csak a kisfőnök bejött egy ilyen 3D-s szempillával, én meg faggatni kezdtem,  hogy milyen érzés, meg ilyesmik. Majd 2 nap múlva bejött hozzám és azt mondta, ez az ő nászajándéka a részemre, mármint egy ilyen pilla felrakás. Rettenetesen meglepődtem, de nagyon örültem. Hűha, királylányos lesz a szempillám. :) Picit féltem, hogy öreg vagyok én már ehhez, de Zsuzsikánk nagyon szépen megoldotta. Nem lett sok de mégis szép.
Pénteken indult a muffin gyártás. Encivel. Lett 120 darab. A sütésük még csak csak, na de a díszítés. Úsztunk a cukormázban és a cukor díszekben. :) Miközben mi nem esszük. :) 
Aztán itt kopogtatott a szombat, azaz a nagy nap. Én már 4 órakor kukorékoltam (nagy eseményeknél ez mindig így van velem) Elkészültünk, elindultunk Pomázra, mert még a díszítés hátra volt. Ja azt nem is mondtam, hogy sógornőmék kertjét a fiúk már hetek óta rendezgették, hogy minden szép és jó legyen.
Óh még útközben kellett boltot találni ahol a dobócsokrom virágait megvesszük. Lidl-ben csak temetővirág volt pedig mindig szokott lenni ilyen 10 szálas rózsacsokor. Azt mi már kitaláltuk,  hogy szépen megkötjük kis csokornak. (Mert ugye a horgolt csokromat nincs olyan isten, hogy eldobjam) Végül is a Békási piac lett a nyerő. Kaptunk kisfejű fehér rózsát és nagyfejűt hosszú szárút a szülőköszöntéshez.
Kiértünk valamikor fél 8-kor. És mivel az idő elég hamiskás volt napok óta, sógornőmék beszereztek egy sátrat. Kicsit katonai de inkább mint hogy elázzunk, és ugye B terv nem volt, hogy hová menjen a sok ember ha esik. Elkezdtük fújni a rengeteg lufit és széthajtogatni a sok pompomot amit lapraszerelten vittem ki. Azt hittem sok lett de még bőven mehetett volna legalább annyi.
Kipakoltuk a sütis dolgokat, a fiúk leterítőzték az asztalokat ügyesen. Szóval ment a munka.
A csajok is nagy díszítésben voltak. Külön kiemelném a két sógornőmet. Anikót ( a házigazda) és Julit. Nem semmit alkottak.
Hamar eltelt a délelőtt amiben volt egy kis elkurvulás is, ugyanis a fiúk hoztak rántott husis szendvicseket és ETTÜNK belőle. Nem csak beleharaptunk.
Fél 12-re fodrász. Enci is végül kitalálta, hogy neki is szépet csináltassunk. Ugye neki  van hozzá alapanyag, ami nekem nem annyira. A fodrász viszont nagyon ügyes volt az enyémmel is. Pomázon találtuk, és mint kiderült az uram már dolgozott nekik ott Pomázon.
Szóval szépek lettünk. Én akkor kezdetem el izgulni (amit addig egyáltalán nem éreztem. remegett kezem lábam. :)
Visszaértünk, és a lányok addig csodát tettek. Még a kertkapu is csupa szegfű volt, és a lufik végig a kerítésen. csodálatos.
Akkor már a leendőbeli férjem elhúzott a szülői házba készülődni, mert csak az önkormányzatnál találkozhattunk :)
Tiszta dinka lettem. Izgultam. 3 órakor felöltöztünk, Enci kisminkelt szépen. Majd mikor megláttak a lányok, teljesen odavoltak, hogy milyen szép lettem. Juli el is sírta magát. Ajjaj mi lesz így velem. A fiúk is tök aranyosak voltak. Ezek szerint jó lett az összkép. Jól sikerültek a kiegészítők, minden.
Jött Gyuri (Enci párja), hogy induljunk lassan. Ádival (kisfiam) megbeszéltük, hogy a párom mellett lesz, mert amikor megérkezünk és meglát, na arról szeretnék egy képet. Majdnem sikerült is. Ha nem lett volna oszlop közöttünk.
Fél 4 körül értünk az önkormányzathoz. Már sokan ott voltak aminek örültem nagyon.
Jó kis zenei anyagot állítottam össze a szertartáshoz, amit a kezelő néni el is szúrt (igaz ezt csak én tudtam de akkor is) Még azzal kicsit bíbelődtünk, hogy a bevonuló zene az legyen a sorban aminek lennie kell. Wagner nászindulója kicsit modernebb változatban. Gyönyörű volt.
Úgy vonultunk, hogy először a tanúk, majd a párom anyukájával, utána Matyi buborékfújóval (4 éves, rá szoktam bébiszitterkedni) és Kriszti a gyűrűpárnával (sógornőm lánya). azután én és a gyerekeim. Jól sikerült a zenével összhangban. Dolgoztam rajta, mert a zene adja a több réteget. Ide teszem, hogy meg tudjátok hallgatni.

Bridal march - Jonathan Cain

A szertartásra nem térnék ki, csak egy kis momentumra, miszerint a fiam fényképezett (nagyon jók lettek a képek) és míg mi ültünk vagy álltunk épp, ő mindig szemben volt velem. Mikor látta, hogy épp elindulnak a könnyeim, ő elkezdett bohóckodni. csak finoman, hogy én vegyem csak észre, de ezáltal vigyorogtam és nem bőgtem. :)
Nagyon szép volt, ahogy már írtam, a néni ismeri a családot és így sokkal kedvesebbre sikerült a mondandója. Ezért külön hálás vagyok, mert nem egy monoton szöveg volt.
Onnan szépen elmentünk fotózkodni egy picit, ez lett a kedvenc képem. :)
Mire végeztünk, addigra természetesen a kertben volt már mindenki, és mókás volt mert ahogy írtam a múltkori bejegyzésemben, a keresztfiunk aki a párom tanúja volt, fellépet vőféjként. Volt tányértörés, uborka meg méz nyalogatás. Szép köszöntő.
" Tisztelt vendégsereg,kérek egy kis figyelmet mert csak így lesz értelme rövid beszédemnek. A mai nap nem csak a szám a szívem is beszél és a jó akarat amely bennem él. Szívem összes kívánságát szép szavakba gyűjtöm és mindannyiunk nevében az új párt köszöntöm. Igaz már rég ráléptek az élet útjára,de ragyoghat még rájuk a boldogság sugara,hisz mindannyian tudjuk jobb később mint soha. Ezután a nap után is legyen az életetek hosszú,boldog és áldott soha meg ne bánjátok ezt a házasságot,hisz sokan tudjuk életünk párját megtalálni piszok nehéz dolog,viszont ha egyszer megtaláltuk soha el ne eresszük legalábbis amíg a szívünk dobog. Bennem a jó szándék él a kezem sem remeg kövesse hát példámat a tisztelt vendégsereg. Igyunk hát Krisztára és Istvánra a mai nap legszebb párjára."
Cipő lopás, majd abból pezsgő ivás...szegény uram. :) Tojás görgetés (jeges tojás persze) nadrágon keresztül. Szóval nagyon ügyes volt, mert mi nem készültünk ilyenre. Jó hogy neki eszébe jutott. :)
Közben vacsi.
A két sógorom (sapikról megismerhetők :) volt a mesterszakács. Volt marha meg sertéspörkölt bográcsban, 3 féle köret, savanyú.
És a sütik. Na meg innivalók természetesen. Szépen elment az este. Jöttünk mentünk, beszélgettünk. És el is szállt a nap. Nagyon szép emlék marad.
Ez a festmény pedig nekünk készült a "nagytestvér" által. Ő Jobbágy Dezső, aki az Old Boys zenekarban zenél és nem mellesleg festőművész is..."a muzsikus" ahogy a párom hívja.
És egy egy kép a gyerekekről

2014. augusztus 23., szombat

Honeymoon... és ami megelőzte

2014 augusztus 16-án, 
15 évvel a hátunk mögött jól összeházasodtunk  Az uram meg én. :) 
Sanszos némi meglepődés, de direkt nem vertem nagy dobra előtte. Bár a képek azért amik felkerültek a készülő kiegészítőkről, akár árulkodhattak is.
Érdekes módon egészen szombat délután 2 óráig nem izgultam, akkor mintha fejbe csaptak volna, rámjött a remegés meg az izgalom. 
Mindent magunk intéztünk és mindent magam készítettem. Csokrot, kitűzőket, kis táskát, hajba valót, autódíszt. Még a zsepim szélére is horgoltam csipkét. Fő a stílusos bőgés.  
Enci készített nekem egy tenyésztett gyöngy ékszer szettet ami gyönyörű lett. Olyan nekem való.
Nagyon megható volt, mert mint kiderült az anyakönyvezető ismeri a párom családját (ez aznap derült ki reggel) és eléggé kedvesre sikeredett a mondandója, meg ahogy már csak ránk nézett. :)
Viszont csak egyszer sírtam picit. :) Egy furcsa végtelen boldogság árasztott el, már attól is, hogy olyan régi barátok jöttel el, akiket 14 éve nem láttam. De mikor meghívtam a világ legtermészetesebb dolgaként vette, hogy jön. Ezen kívül olyan is akit nagy veszteség ért nemrégiben, mégis megtisztelt a jelenlétével. Nagyon hálás vagyok mindenkinek aki eljött, és szórta a rizst meg fújta a buborékot. :)
2 nagyon jó barátnőm is ott volt velem. Tudom, hogy rájuk mindig számíthatok és ők is rám természetesen.
És egy fontos emberke, aki az első esküvőmre csak beszaladt de most szakított rám időt pedig fellépése lett volna az Old Boys zenekarral. Ő az unokabátyám Dezső. Ő volt a tanúm.
Mindenkit nem akarok név szerint megemlíteni, hisz ennek a bejegyzésnek nem is ez a lényege. Örültem/örültünk mindenkinek nagyon.
Páran hiányoztak még de akik a legjobban az a 3 számomra igen fontos ember, őket egy egy szál fehér rózsa jelképezte.


Azt gondolom, hogy a ruha remek választás volt. Eleinte azon gondolkodtam, hogy legyen egy szép alkalmi ruha ami nem hosszú, valami szép színű...hisz nem az első esküvőm és nem is vagyok már mai csirke. De aztán a kis kopasz :) rábeszélt, hogy..."ne már, hogy nem akarsz hosszú ruhát...egy menyasszony legyen csak hosszúban és nem színesben" ... így lett ez a vanilia sárga ruha. E szín alapján készült utána minden.
A horgolt csokor a fejdísz... 
A cipőm is szerencsére feljött. Bár esélyes volt, hogy nem fog, mert még mindig néha cipóra dagad a futómű. Végül is a szertartáson cipőm volt utána lecseréltem egy hasonló színű szandira ami nem szorít. :)




A vacsoránkról is szeretnék pár szót ejteni. Az úúúgy volt, hogy még év elején, mikor kitaláltuk, hogy mi idén örök hűséget fogadunk, akkor az volt a kérdés, hogy hogy legyen a vacsi. Aztán az Uram :) azzal rukkolt elő, hogy legyen az egyik sógornőm kertjében. Nagy a hely és ők biztos örülnének egy ilyen népi megmozdulásnak. 8-an vannak testvérek, nem pici a család. :) Elkezdtük szervezni, de én álmomban nem gondoltam, hogy ilyen szépen összeáll majd az egész. Szombat reggelre a kert készen állt a díszítésre. Én készítettem 30 db szalvéta pompom-ot ami lapraszerelten vittem ki. Volt 190 db lufi, fújásra várva. :) girlandok, virágok. Lett egy sátrunk is, félvén az esőtől. 
2 sógorom főzött bográcsban marha és sertéspörköltet...valami isteni finom volt. Készült 3 féle köret. Piacon szereztünk nagyon finom savanyút hozzá, rétegesen rakva átlátszó műanyag vödörbe. Annyira jól nézett ki. Már a látványtól összeszaladt a nyál. :)
Egyik sógornőm és a fia sütöttek 3 féle sütikét. Mi készítettünk Encivel 120 db muffint. Citromos, és nagyon finom (csak titokban, de megkóstoltam)
Szóval volt aki díszített, volt aki főzött, sütött, remek összedolgozás volt. Élveztem minden percét. 
És nem győzök elég hálás lenni ezért az egészért ahogy a család összeállt. 
Meg kell említenem a gyerekeimet is. Enci a fő szervező kézbe vette a dolgokat és nagyon ügyesen tette. Ádikám pedig a fotózást vállalta be. Nagyon várom a képeket.
Még tudnék mesélni és elmenni a részletekbe de az már nektek úgysem annyira érdekes. :)

 

Ki volt az a dinka aki ezt idekötötte? Semmit nem tudtam, csak hallom ám éjszaka, mikor elindultunk, hogy piszokul csörög az autó. Elképzelésem nem volt, hogy mi lehet az. :)


Hétfőn reggel pedig irány Sopron. Néhány képben mesélem csak el. 
Volt egy kis kiruccanás...vonatos...Eisenstadtba. 
Na mutatom.

 Ez egy Bencés templom, ahol megvolt a templomi esküvőnk is...mondván..."Ő úgyis tudja, ha nem nagy felhajtással fogadjuk az örök hűséget, akkor is..." Kézenfogva meghitten, sírósan.

 Páneurópai piknik emlékmű.

 Vár részlet

 A Tűztoronyból

 A Tűztorony


  Fertő-tó és a pocsék idő

 A kedvenc éttermünkben mi is ott hagytuk a sok ezer cetli között a miénket.

 A kedven soproni utcarészletem, a rózsaszín "hasas" ház


 Eisenstadt és a világ csavargói






Eszterházy kastély és a kertje.

Ide írhatsz nekem

krisztimaci@gmail.com

Keresés

Related Posts with Thumbnails