Onnan át Párkányba, séta a hídon.
Ott végig a sétáló utcán. Természetesen be kellett térni a varrócska boltba is (ha már ott vagyunk :)
Sikerült némi kis cuccot beszereznem. Színátmenetes fonalat őszre, (elfogadok ötleteket, mintákat...én pl egy poncsóra gondoltam belőle. De ha van még jobb ötlet, annak is örülnék, ugyanis szerelemfonal volt ez is. :)
táskafüleket, és apróságokat. Végül hímzővásznakat nem vettem, mert ami van itthon még az unokámnak is elég lesz... ha ilyen tempóban hímzek. :)))
Hazafelé este 7 körül már szempillán mentem, de másnapra össze kellett kapni magam, mert újabb kihívás várt. Így fejest ugrottam a jacuzziba. Életem első ilyen élménye. Nekem tetszik. :) És a lényeg, hogy a fáradt futóművemet rehabilitálta. :)
Másnap bevállaltuk a Bazilikát belülről. Nagyon rég jártam már ott de azuram még nem. És én a hős bátor még a kupolába is felmentem 400sok lépcsőn. (csak csendben jegyzem meg, hogy meg sem éreztem fizikailag) A látvány hihetetlenül szép.
Nem kell mondanom, hogy a képen mit látunk...
Igen, én vagyok. :)Már elférnek mellettem mások is egy képen :):)
Mária Valéria hídról a belátás
Félúton a kupolába...
Picit magasan voltunk
Ez után a kis túra után gondoltuk ellátogatunk a Babits emlékházba. Gyalog felmásztunk (majdnem négykézláb olyan meredek volt a feljárat) erre ki van írva, hogy zárva. Hajszál választott el attól, hogy ne öljek. :D
Még egy kis bóklászás és visszatértünk a kiinduló pontra. Ide:
A szállás, ami nagyon hangulatos volt. És tiszta és kényelmes.
Hazafelé több helyen megálltunk kis Duna-parti bámészkodásra. Pilismarót, szemben Zebegény.
Jó volt nagyon. Most valami falusi turizmus témában gondolkodom, hogy menni kéne még egy ilyen 3 napos pihire. Bár Balaton se lenne rossz.